2011.08.03.

AZ �LET  PARADOXONJAI

Manaps�g egyre k�l�n�sebb� �s megfoghatatlann� v�lik sz�momra az �letem.

Kutatom a m�ltat �s szenvedem jelent, mik�zben tervezem a j�v�t. Mily r�vid is az �letem �s m�gis mennyire telitett az ellent�tekkel �s az elpazarolt vagy meg�lt pillanatokkal. Pillanatokkal melyek n�lk�l nem lenne teljes �s melyek n�lk�l nem lenne jelent�ktelen �s melyek n�lk�l ma is �rtatlan gyermeki szemmel n�zhetn�m a k�r�l�ttem elter�l� vil�got �s embert�rsaimat.

Ma latom mennyire is paradoxon az id� melyben �l�nk, mennyire paradoxon is a vil�g, ahogy megv�ltozott.

T�bbet k�lt�nk, de kevesebb�nk van, t�bbet vesz�nk, de kevesebbet �lvezz�k. Nagyobb h�zaink vannak, de kisebb csal�djaink, t�bb k�nyelm�nk, de kevesebb.

T�bb diplom�nk, de kevesebb �rz�s�nk, nagyobb tud�sunk, de kisebb �t�l�k�pess�g�nk, t�bb tapasztalatunk, de t�bb probl�m�nk is, t�bb gy�gyszer�nk, de kevesebb eg�szs�g�nk.

T�l sokat beszel�nk, ritk�n szeret�nk, �s gyakran ut�lkozunk. Megtanultuk hogyan �lj�nk, de nem az �letet, adtunk �letet az �veknek, de nem adtunk �veket az �letnek

Ismerj�k az utat a Holdra �s vissza, de neh�zkes �tmenn�nk az �ton, hogy a szomsz�dunkkal besz�lj�nk. Ismerj�k az �r k�ls� r�gi�it, de nem ismerj�k a bels� r�gi�kat. Tiszt�tjuk a leveg�nket �s szennyezz�k a lelk�nk.

Ez az az id� mikor level�nk egy m�sodperc alatt a vil�g m�sik pontj�ra jut �s szavunk a mellett�nk �ll� nem hallja.

Elvesz�nk a paradoxonok tenger�ben �s �szre sem vessz�k, hogy amit tal�lunk az egyik oldalon elvesz�tj�k a m�sikon.

�s mennyire, de mennyire l�tom az �n kis jelent�ktelen �letem t�kr�ben ezt a nagy ellentmond�soss�got. Szinte hihetetlen �s megr�miszt, ha elgondolkodom, hogy az elm�lt k�zel 50 �vemben barmit is szereztem, vagy kaptam el is vesztettem vagy vesztettek velem. Mert harcoltam, hogy megszerezzem �s mikor a harcnak a v�g�n gy�zelmet szereztem hagytam , hogy sz�p lassan a bab�raimon �lve el is sz�lljon.

Voltak gyerekeim �s m�g sem volt, volt feles�gem �s egyed�l voltam, dolgoztam �s sikereket �rtem el �s egy pillanat alatt feldobtam mindent egy csalfa �tlet�rt. Szerettem �s szerettek �s a hal�l k�zbesz�lt, gy�l�ltem �s gy�l�ltek �s nem t�rt�nt semmi.

Kihaszn�ltam �s kihaszn�ltak �s nevett�nk egym�son, mik�zben a legnagyobb vesztesek voltunk. Hazudtam eleget �s becsaptak meg t�bbsz�r, hittek nekem �s nem hittem el meg az igazat sem. Hat�rtalan bizalom �s keser�t� k�ts�g kavargott bennem �s rombolta le a fel�p�tett �rzelmek megingathatatlannak v�lt b�sty�it.

H�nyszor �s h�nyhelyen tal�ltam meg a megtal�lhatatlannak v�lt mindent �s semmit.

N�ztem az �gre, kerestem a napot, de nem l�ttam m�st, mint a mindent elbor�t� feneketlen s�t�ts�get. Apr� �r�m�k feledtettek a hatalmass� n�tt b�natot, s jelent�ktelen f�jdalmak �lt�k meg a r�gyre fakad� boldogs�got. Sz�rnyaltam, mint sas a v�gtelen �gen �s vakond m�dj�n turk�ltam a rothad�snak indult fold als� r�gi�it.

�ltem, mint kinek nem sz�mit semmi �s senki �s bel�l szenvedtem a t�rstalan mag�ny k�nz� �nmarcangol�s�t.

Soha nem voltam egyed�l �s soha nem volt mellettem senki. Hazudtam �nmagamnak �letem elszaladt r�pke �veiben �s nem volt, aki megmutatta volna, aki kinyitotta volna szemeim a helyes �tra.

Hittem Istenben �s pocskondi�ztam �t, hittem a Pokolban �s kinevettem a S�t�nt.

M�ig sem tudom mi az igazs�g, de valahol mindig a S�t�n tudott gy�zni �s �n ell�ktem Istent �s angyalait magamt�l, mert �gy volt egyszer� �s sz�rakoztat�an mulats�gos. �s most �letem del�n r�j�ttem, hogy ez mind csak �m�t�s volt �s lelkem eladtam a Pokol ur�nak. 

�s Isten nem hagyott el, mellettem �s velem maradt �s nekem adta azt, amire mindig is v�gytam melyen legbel�l. Megmutatta nekem , hogy mik a Pokol m�lys�gei �s milyen is az zuhanni �s elveszni �s megmutatta milyen is �jra �s �jra felemelkedni �s hinni �s meg tal�lni egy nap a f�nyt, ami vezethet, �s ir�nyt adhat.

Igen megadta �s seg�tett megtal�lni azt, amire sz�ks�gem van �s van b�rkinek a F�ld�n. Az igaz szeretet �s szerelem csod�latos, �nzetlen �rz�s�t. Megtal�lhatom azt a t�rsat, akivel ezt a paradoxon tengert kiegyenl�tett �s kiegyens�lyozott emberi �lett� tehetj�k. Akivel minden, ami eddig t�rt�nt term�szetess� �s norm�liss� v�lhat, akivel az ellent�tek e furcsa halmaza egy glob�lisan kiteljesedett, egyszer�en kezelhet� �lett� v�lhat.

De a felelem �s retteg�s meg mindig teret ad az ellent�tes dolgok megnyilv�nul�s�ban.

Lelk�nk m�r egy�tt sz�rnyal, �s m�gis szinte �thidalhatatlan t�vols�gb�l v�gyja a megtapasztal�s sz�ks�g�t. Szabadok lehetn�nk �rz�seinkben, �s l�ncra verve a m�lt �rnyaiban, szabadon szerethetn�nk, de be kell z�rnunk saj�t k�ts�geink r�csai m�g�. V�gyjuk egym�s testet �s fel�nk a csal�d�st�l, k�v�njuk kezeink �sszefon�d�s�t, �s m�sok kezeivel tal�lkoznak ujjaink, cs�kolni szeretn�nk de, m�sok lopkodjak el t�l�nk, besz�lni de elnyomja hangunk milli�k kiab�l�sa. Pap�rok �s el��t�letek �llnak k�z�nk mikor csakis vel�k egy�tt �lhet�nk szabadon. Sokan vannak vel�nk s meg t�bben ellen�nk, egyesek seg�ten�nek �s m�sok h�tr�ltatn�nak, ami j� �s �r�m nek�nk, az rossz �s b�nat m�soknak. �lmokat kell fel�p�ten�nk a semmib�l �s �lmokat led�nteni a val�s�gb�l, utakat felperzselni magunk m�g�tt �s �jakat �p�teni l�pteink el�, biztons�got eldobni a bizonytalans�g�rt, v�llalni az ismeretlent �s felejteni a megismertet.

Igen �jra �s �r�kre a k�rd�sek, a paradoxonok.

�s m�gis felemelhetj�k a fej�nk, b�zhatunk �s ki�llhatunk �s szerethet�nk, hiszen nem vagyunk egyed�l. Egym�ssal vagyunk �s a szeretet �s a szerelem minket vezet, minket igazol �s lehet�s�get ad a boldogs�g el�r�s�re, melyet mindenkinek e F�ld�n egyszer, legal�bb egyszer meg kellene kapni. Mi megkaphatjuk a lehet�s�get �s m�r csak rajtunk �ll, hogy tudunk e �lni a felk�n�lt �s meg tal�lt csod�val. Senki nem d�nthet �s befoly�solhat minket, ha mi nem engedj�k �s a magunk oldal�ra ford�thatjuk az �let megoldatlannak �s megoldhatatlannak t�n� nagy megpr�b�ltat�sait.

Mad�ch �rta le hogy az �let c�lja a k�zd�s maga �s csak akkor �lhet�nk teljes �letet, ha felv�llaljuk ezt a k�zd�st a c�ljaink�rt, teszem hozza �n.

Most l�tom csak meg, hogy az �letem nem is k�l�nlegesebb, mint m�sok� �s nem is ellent�tesebb csak m�sk�ppen �lem meg �s viszonyulok hozz�.

H�l�s vagyok a sorsnak, hogy siker�lt megtal�lnom ezt az igazs�got �s a boldogs�ghoz vezet� utat �s tudom, hogy a PARADOXONok m�r nem ellenem, hanem �rtem vannak �s a purgat�rium l�p�sei a megval�sul�s fel�.

�s ma ujra zuhanok as�t�ts�gbe, �jra c�lt kell kit�zn�m, l�bra kell �llnom �s haszn�lnom a paradoxonokkal teli �letem, sorsom h�tral�v� idej�t. 

                                           K�sz�net Valakinek, n�lk�le ez nem sz�letett volna meg!